Szeretnéd tudni, mi köze a gyermekbántalmazásnak az önbizalomhiányhoz?

Szia!

Van egy ismerősöm, aki krónikus önbizalomhiánnyal küzd. Ritkán találkozunk, keveset beszélünk. Nem az önbizalomhiánya miatt, hanem egyszerűen csak így szokott alakulni.

Amikor viszont találkozunk, szinte mindig ő beszél. Jó hallgatóság vagyok, szívesen végighallgatom. Miközben beszél, nem csak arra figyelek, hogy mit mond, hanem azt hogyan, milyen hangsúllyal, testtartással teszi.

Ennek köszönhetően figyeltem meg, hogy bár hozzám beszél, és csak úgy dől belőle a panasz, soha nem néz a szemembe. A tekintete nem csak űzött, de össze vissza csapong is. Egy helyben sem nagyon tud megállni. Hol erre, hol arra fordul, a keze ökölbe szorul, majd összefonja a kezeit maga előtt.

Már számtalanszor elmondta, nincs önbizalma, szégyelli önmagát, mert harminc egynéhány éves kora ellenére úgy érzi nem tud sok mindent felmutatni. Szégyelli a szegénységét, lelkileg ki van készülve az állandó anyagi problémáktól, a pénz hiánytól. De legfőképpen felesége vele és gyermekeikkel szembeni viselkedésétől.

Na de mégis, mi köze mindennek a gyermekbántalmazáshoz? Kérdezheted most tőlem.

Jogosan, de olvass tovább, és meg fogod tudni.

Ennek az ismerősömnek van néhány kicsi gyereke. A feleségével több, mint 15 éve házasok, és enyhén szólva fasírtban vannak egymással. Ismerem őt is, így személyes tapasztalataim alapján írom, mit láttam, tapasztaltam náluk.

A hölgynek bár munkahelye nincs, a házimunka, mosás, főzés, és a kisebb gyerekek nevelése mind legidősebb gyermeke vállát nyomja. Amikor a gyerekek után kapott ellátásokat megkapja, azokból édességeket, csokit, chipset, kólát, és drága félkész elősütött kaját vesz. Amikor az ellátás elfogyik, jönnek a szűkös napok, a gyerekeknek sokszor enni sincs mit. Szegényes ruhában, elhanyagolt egészségi állapotban járnak óvodába, iskolába.

Mindezek mellett ennek a fiatal nőnek türelme sincs csemetéihez. Nála a gyermeknevelés egyet jelent azzal, hogy veri és elhanyagolja a gyerekeket. Lányait azzal veszi rá a házimunka elvégzésére, hogy saját telefonján való facebookozást ígér nekik. A kisfiát állandóan veri, hülyének tartja, és azzal fenyegeti, hogy odaadja idegeneknek, törődjenek vele mások.

Iskolás gyerekeivel nem csak nem tanul, de az ehhez szükséges normális körülményeket sem biztosítja számukra. Akik kevés szókincscsel rendelkeznek, szinte minden második szavuk „izé”.

Az iskolában problémás a viselkedésük, verekednek, nem hallgatnak a tanárokra, beszólnak nekik.

Az anya gyerekei elhanyagolása mellett édesapjuk ellen hangolja gyermekeit, mondván milyen rossz sora van neki a férje mellett, nem kapja meg, azt amire vágyik, és anyagilag is szűkösen élnek.

Az apának alkoholproblémái vannak, és időnként agresszíven lép fel a feleségével, gyerekeivel szemben, miközben tudja, hogy ez a légkör és környezet nem jó sem neki, sem csemetéinek. Egyedül azonban kevésnek érzi magát ahhoz, hogy változtasson, nem tudja hova forduljon segítségért. Saját elmondása szerint nincs elég akaratereje sem ahhoz, hogy kilépjen ebből az ördögi körből.

Mit lehet ilyenkor tenni?

Őszintén szólva én mindazt, ahogyan ezek a gyerekek élnek, nem tudtam nyugodt szívvel nézni. Ezért beszéltem egy családsegítő szolgálatnál dolgozó szakemberrel, aki meg is tette a szükséges lépéseket. Hivatalból indított eljárást, és a gyámügyi hatóságnak is jelezte a történteket.

Ok, mondhatod, te is megtennéd mindezt azért a gyerekért, akiről biztosan tudod, hogy bántalmazzák otthon. De feszültséget nem akarsz vállalni.

Erre nincs is szükség. Bejelentést tenni úgy is lehet személyesen, hogy kéred a neved elhallgatását. Ez esetben névtelen bejelentőként kezelnek, és a szakemberek semmiképpen nem mondják meg a családnak, ki tett náluk a gyerekek miatt bejelentést.

Hova fordulhatsz, ha gyermekbántalmazásra gyanakszol?

Bármelyik családsegítő szolgálatnál, gyámügyi hivatalnál jelezheted gyanúdat. Ha konkrét személyes adatokat tudsz az érintett gyerekről, vagy gyerekekről, illetve szüleiről, azokat is jó ha elmondod. Minél több olyan információ van a birtokodban, amelyek alapján biztosan tudod, hogy egy gyermek bántalmazó szülők mellett él, írd le ezeket a tényeket otthon, és ezt a dokumentumot juttasd el a szakembereknek. Nagy segítség lesz ez számukra, mert nem kell külön jegyzetelniük. Az általad leírtak alapján gyorsabban és hamarabb fel tudják venni a kapcsolatot pl. a gyámüggyel.

Ne feledd, ha gyanakszol, ne tedd félre a megérzéseidet egy legyintéssel, hogy talán tévedsz.

Ha pedig biztosan tudod, hogy a környezetedben bántalmazott gyerek él, kötelességed ezt jelezni legalább egy családsegítő szolgálatnál. Ha ezt elmulasztod, TE is bántalmazóvá válsz.

Tehát ne dugd homokba a fejed. Az nem indok, hogy nem tartozik rád ez a dolog.

Holnapután megtudhatod, hogyan alakul ki az önbizalomhiány.

Addig is várom őszinte véleményed, hozzászólásod mai bejegyzésemmel kapcsolatban.